A kvótareferendumról szóló Kúria-döntést kritizálta az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital. A szervezetek szerint a kormány kérdése népszavazásra alkalmatlan, mert alkotmányellenes, nem egyértelmű és nem is tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon, ezért a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést.
A négy szervezet közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
„Sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak”
A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben „a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál”.
A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét – folytatták –, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben „sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak” – tették hozzá.
Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria „jogszabálysértő döntése” a kormány érdekeit szolgálja.
Nem egyértelmű kérdés és nem is tartozik az Országgyűlés hatáskörébe
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket. A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja – írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.
Másrészt, a kérdés nem egyértelmű – emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.
A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
Mi, patrióták csak reménykedni tudunk abban, hogy azok az áramlatok, melyek sorra döntik meg Nyugaton a liberális kormányokat, a lengyeleket sem kerülik el, és nem épít szedett-vedett fészket a Soros-birodalom az ezüst sas hazájában!
Hatalmas öngólt rúgtak Brüsszelben.
Az oktatás és kutatás szabadságát meg kell védeni Brüsszellel szemben!
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Bernau Péter szerint az esemény „célja a politikai propaganda, a Nagy-Magyarország-eszme terjesztése”.
Idén januártól a BKK járatain dolgoznak ugyan rendészek, de mindössze 75-en, Vitézy Dávid korábban 200 fővel kívánta felállítani a csoportot.
Ruháival a nőiességet hangsúlyozta, és divattörténeti pillanat volt, amikor a második világháború után bemutatta új kollekcióját – ezzel sokak szerint megfosztva Coco Chanelt a trónjától.
